10+1 DOLOG, AMIT MEG KELL TENNED, MIKOR MEGTUDOD, HOGY TERHES VAGY
Megtudtad, hogy babát vársz, ami öröm és boldogság, de azt is érzed, hogy ezzel csilliónyi feladat szakad rád, ami azért lássuk be, erősen stresszes is lehet, az pedig pont most tutira nem kell neked! Mielőtt türelmetlenül beleveted magad ezekbe a kusza teendőkbe, fusd át azt a tíz plusz egy dolgot, amit érdemes még az elején megtenned, hogy profin felkészülj, egészséges legyél te és a bébi is és hogy kihozd a legjobbat a babavárásod időszakából!
No persze előre bocsátom, hogy mivel ez az én blogom, ez itt csupán az én véleményem, de arról is biztosítalak, hogy két gyerkőc után olyan nagy marhaságot nem fogok mondani! ;)
1. ÉLVEZD KI A PILLANATOT
Mi is fordulhat meg ilyenkor egy nő fejében? Hát ez mind, egymás után és egyszerre:
- Jesszus, szülők leszünk!
- Tényleg gyerekünk lesz!
- Tudom, hogy akartam, de fel vagyok én erre készülve?
- Akkora leszek, mint egy bálna!
- Huhh, olvastam, hogy sok pénzbe fog kerülni!
- Atyaég, kinek szóljak? Kit hívjak először?
- És egyáltalán, mi a fenét kell most csinálni?
Megmondom, mit kell csinálni: örülni kell!!! Az ember nem úgy sokasodik, mint az állatok, nálunk ez ritkább és kivételesebb dolog, vétek lenne a pillanatot a maga tisztaságában nem megélni! Engedd meg magadnak ezt a boldogságot, érezd, hogy eláraszt az érzés, hogy ez a kis lélek titeket választott és már itt is van, benned! Ez mérföldkő, egy új életszakasz, egy új státusz: szülőkké lettetek!
2. DÖNTSD EL, KINEK, MIKOR ÉS HOGYAN MONDOD EL
Valószínűleg a gyermeked apjának fogod először elmondani, én is így tettem. Azon elgondolkodhatsz viszont, hogy hogyan. Számos romantikus vagy vicces módja van ennek, a Pinteresten biztosan találsz kedvedre valót, de az is teljesen rendben van, ha csak eléállsz csillogó szemekkel és a terhességi teszttel, nem fog kevésbé örülni. Mi egy borfesztiválon voltunk, amikor egy reggeli teszteléssel megtudtam, hogy jön az első babó. Nem volt nálam semmi, hogy valami extrém módon prezentálhassam a hírt, úgyhogy a taktikám annyiból állt, hogy konkrétan ráugrottam a még gyanútlanul szundikáló férjemre és az arcába dugtam a friss tesztemet. Szerintem vagy egy percig azt se tudta, mit lát a csipái mögött!
Aztán ott a család, erre már ügyesebben és együtt készülhettek rá. Én nem vagyok híve annak, hogy senkinek se beszéljünk róla, szerintem a közeli családtagoknak (szülők, testvérek) nyugodtan el lehet mondani már az elején is, mert a terhességi tünetekkel való megbírkózás vagy egyéb komplikációk esetén ők nyújthatnak majd valódi támaszt neked, nektek. De ez nagyon egyén függő és az is teljesen oké, ha megvárod az első trimeszter végét és csak akkor árulod el. Én elújságoltam a család közeli tagjainak már a legelején minden terhességem és utólag azt mondom, jól tettem, mert nekem is volt vetélésem és rengeteget nyújtott az a lelki és fizikai támogatás, amit tőlük kaptam. Ráadásul mivel sokan nem beszélnek a vetélésükről, azt hittem, egyedül velem történik ilyesmi. Csak én vagyok ilyen szerencsétlen, hiszen senkit nem ismerek, akivel szintén megtörtént volna és akkor tudtam meg a családtól, barátoktól, hogy ők is átmentek ezen, csak titkolták. De az első gyermekünknél nem is nagyon titkolózhattam volna sokáig, mert olyan rosszulléteim voltak, hogy mikor átmentünk anyósékhoz egy vasárnapi ebédre, a férjem testvére – aki nőgyógyász – rámnézett és egyből levette, hogy mi van, annyira pocsékul néztem ki.
A harmadik kör a tágabb rokonság és barátok lenne, ámde azt javasolom, vedd a sorban eléjük a munkahelyed! Nem túl üdvös, ha a főnököd és a kollégáid a facebookról szereznek tudomást róla. A jó hír az, hogy ma már a várandós nők nem csak attól az időponttól élveznek a munkáltatói felmondás alól védelmet, ha azt előzetesen bejelentették, hanem már maga a várandósság ténye keletkezteti a védelmet, ezért te döntesz arról, hogy mikor közlöd. No persze, ha olyan munkakörben dolgozol, ahol a terhességed veszélyeztetve van, ott tetszik - nem tetszik, érdemes ezt megtenni minél előbb.
És akkor jöhet a Világ többi része! Itt az a javaslatom, hogy várd meg akár a második trimeszter végét is. Sokan a kismama fotóik posztolásával közlik a család gyarapodásának hírét, de van ennek ezer másik módja is, ezért ennek érdemes lesz egy külön blogposztot szánnom. Addig is böngéssz bátran a webshopomban, hátha találsz ott nektek való megoldást!
3. NÉZZ KÖRBE VITAMIN ÉS GYÓGYSZER FRONTON
Az egyértelmű, hogy egy kismamának egészségesen kell táplálkoznia (bár ez az elején két rosszullét között nem könnyű), de a vitaminok szedését elhanyagolni azt gondolom, nem lehet. Különösen fontos a folsav, a vas és a kalcium. Emellett tájékozódj, hogy milyen ételeket nem tanácsos enned (például nyers hús vagy tojás, tengeri herkentyűk), mert ezek ugyan ritkán okoznak gondot, de ne a te esetedben legyen az a ritkán!
Ellenőrizd továbbá, hogy ha szedsz gyógyszert, szedheted-e azt a terhességed alatt is! Allergia elleni gyógyszert például vagy fájdalomcsillapítót. Konzultálj dokival az ügyben!
4. DOKUMENTÁLD A TERHESSÉGED
Számtalan módon teheted. A legkézenfekvőbb, ha hetente fotózod a pocakod. Hidd el, nagyon szórakoztató lesz később visszanézni, főleg majd a gyerekekkel! Az enyémek imádják! És lehetőséged lesz majd összehasonlítani, hogyan néztél ki a különböző terhességeiddel.
Aztán jegyezd fel valahová a fontosabb mérföldköveket: amikor először megmozdult vagy érezted, hogy csuklik, stb. Írd azt is fel, ha valami megható vagy vicces dolog történt veled! Mi egyszer azzal szórakoztunk, hogy ha a férjem átkarolta a pocakomat, ott, ahol emiatt a hasam kissé benyomódott, a bébi visszanyomta (értsd: visszarúgta). Az alaposabbak ennél persze jóval tovább merészkedhetnek egy teljeskörű babanapló készítésével és vezetésével, amit készíthetnek maguk vagy készen is vehetnek már több helyen.
5. HASZNÁLJ KRÉMET
Már a kezdetektől és mindenhol: has, comb, fenék minimum, de van, akinek a mellén is jöttek ki striák. Sajnos az van, hogy ha hajlamos vagy rá, kijön, nincs mese, de még így is rásegíthetsz és enyhítheted, a bőröd nyúlása miatti esetleges viszketésről nem is beszélve! Nem olcsó kozmetikumok ezek, de a nők többsége később úgy gondolja, hogy a használatuk abszolút megéri!
6. TESTMOZGÁS
Nem az a fontos, hogy a szó szigorú értelmében edz, hanem hogy egészséges és amennyire lehet, fitt maradj. A terhesség nehéz fizikai munka, aki csinálta már, tudja! Szóval kell az állóképesség, kell az erőnlét. Legyen az séta, jóga, kis otthoni átmozgató torna vagy kismama torna. Én ez utóbbira sohasem jutottam el, de a neten is találsz ma már jó kis videókat hozzá.
7. SZEREZZ BE NÉHÁNY KISMAMA RUHÁT
No ez főként attól függ, milyen évszakra esik a nagyobb pocak ideje, de tapasztalatom szerint néhány ruha beszerzését senki nem úszhatja meg. És lehet, hogy az elején még korainak tartod, hogy erre gondolj, de én a második babánknál hitetlenkedve tapasztaltam, hogy már a harmadik hónapban szorított a nadrágom! Nézz körül, ma már sok helyen kaphatóak, nem is mind drága (pl. LIDL, ALDI, H&M). És ne felejtsd el, hogy használtan is vehetsz vagy kölcsön is kérhetsz! Az én családi és baráti körömben úgy keringtek köztünk a kismama ruhák, mint a Föld a Nap körül. Egy tipp: én azokat a kismama ruhákat részesítettem előnyben vásárláskor, amit a terhességem után is tudok majd hordani. És a mai napig van több ilyenem!
8. KÉSZÍTS LISTÁKAT
Ha még nem jöttél volna rá, vonakodva, de bevallom: én listapárti vagyok! Mindenről, ami lényeges és nem elfelejtendő, írj listát! Az ember szürke hétköznapjain is annyi mindent meg kell jegyezzen, a terhességnek viszont tipikus tünete a szétszórtság, szóval én azt mondom, könnyítsd meg a dolgodat! Készüljön lista az orvosi vizsgálatokról, a megvásárolandó babaholmikról, a kórházba bevinni tervezett csomagról, miegyébről. Amit azonban én ezen túlmenően most külön javasolok: írj listát a baba megszületése előtti terveidről! Legyen egy „bakancslistád”, mit tennél még meg a szülés előtt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de azt tudd, hogy amikor már 0-24-ben rajtad csüng a kisbabád, a programok többségét már kemény nehézségekbe ütközik kivitelezni. Ilyen huncutságokat javaslok felkörmölni a listádra: este egy jó vacsi és mozi, végtelen romantikázás a pároddal (bármit is értsünk ez alatt), hatalmas alvások hétvégén, időkorlátok nélküli, gondtalan kávézás a barátokkal, rég vágyott/tervezett worshop vagy tanfolyam elvégzése. A listának csak a képzeleted szab határt. ;)
9. TÁJÉKOZÓDJ
Gondold át, hogy választasz-e dokit magadnak. Én választottam és nem bántam meg, sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam, de hát nem vagyunk egyformák.
Aztán faggasd a kisgyermekes barátaidat! Lesz mesélni valójuk mindenről, ezt tapasztalatból mondom.
Ami pedig még nagyon lényeges: olvass! Olvass a terhességről, a szülésről, a babaápolásról mindent amit lehet (a komolytalan dolgokat természetesen kiszelektálva). Rengeteg hasznos könyvet, cikket, műsort, podcastot találsz. Én úgy jártam, hogy a második terhességem vége felé gyakran volt szemkáprázásom. Megkérdeztem a nőgyógyászom, aki legyintett, hogy ennek aztán semmi köze a terhességhez, menjek szemészetre. Szülés után a szemkáprázásom teljesen megszűnt. Aztán olyan fél évvel a szülés után tök véletlenül néztem meg egy babavárásról szóló dokumentumfilmet a Spektrumon, ahol a megkérdezett szakorvos elmondta, hogy a szemkáprázás tipikus tünete a terhességnek. Jó nőgyógyászom volt, de abban a pillanatban erősen éreztem a késztetést, hogy felhívjam és olyan dolgokat mondjak neki, amiket később megbánok.
10. KÉSZÜLJ FEL LELKILEG IS
A fizikai felkészülés egy dolog, ám a lelki, pszichés rákészülés sem elhanyagolandó! Fel kell fogni, meg kell emészteni és a mindennapok részévé tenni a gondolatot, hogy anya vagy. Apám ezt úgy mondta anno: „Isten hozott az örökös aggodalom világában!”. Na nem ennyire súlyos a helyzet (pedig de), az viszont egyértelmű, hogy mostantól fogva minden lépésedben, minden döntésedben ott lesz a gondolat, hogy hogyan hat ez a gyermekedre. Már nem egymagadban, hanem csomagban vagy és felelős lettél egy másik ember komplett életéért és boldogulásáért. Biztos, hogy nem jelent ez mindenkinek problémát, de ahogy nekem igen, sok másnak is (és itt nem csak az anyákra, hanem az apákra is gondolok). Én megszoktam a munkahelyemen, hogy nagy felelősséggel járó döntéseket hozok, mégis amikor megszületett az első gyermekünk, a hormonok, az új felállás vagy bármi miatt is, hetekre megrokkantam. Sajátnak hitt önbizalmam sehol, szét voltam esve, maga alá gyűrt a gondolat, hogy nekem kell egy embert életben tartanom, aki még csak el se tudja mondani ha baja van, hogy mi fáj. A barátnőim hetekig forró drótban voltak velem, vetődtek a telóra, ha hívtam őket, hogy bármi van, segítsenek (ezért örökké hálás is leszek nekik!). Szóval lelki tréning, asszonyok!
10+1. GRATULA
Nos, miután átrágtad magad ezen a sok okosságon, nem maradt más hátra, minthogy fogadd őszinte gratulációmat! Minden nehézségével is szuper dolog az anyaság, irtó jó neked, hogy részed lehet benne! És ne aggódj, bármilyen hosszú is bármelyik listád, van rá kábé nyolc hónapod, hogy felkészülj! Ha pedig megszületett a bébi, megnőtt kicsit és találkozunk a játszón, meséld el, hogy sikerült! ;)
